Idén tavasszal egy új uniós terv került kihirdetésre, melynek célja nem kevesebb, mint a greenwashing megszüntetése és egy egyértelmű, átlátható kommunikációs rendszer kialakítása. 

Az olyan homályos állítások, mint a „fenntartható” vagy a „CO2-semleges” gyakran csak üres ígéretek, amivel sok vállalat környezetbarátként reklámozza magát, miközben hiányoznak az állításokat alátámasztó hiteles információk. Az általános cél a környezetvédelmi állítások megbízhatóságának javítása, amit külső szervek által hitelesített igazolásokkal szeretnének elérni, hogy a fogyasztók bizhassanak a fenntarthatósági ígéretekben.

Viszlát címke káosz!

Az EU-ban jelenleg mintegy 240 olyan tanusítvány létezik, amely valamilyen zöld-környezeti előnyt hitelesít. Ezek egy része önminősítésen alapul – a kritériumokat ugyanaz a szervezet állítja össze, teszteli és ítéli oda a címkét. A jövőben csak kétféle hitelesítési út lesz engedélyezett, az állami szervek általi és a független minősítési rendszerek, amelyek kritériumait átlátható módon dolgozzák ki, teszik közzé és harmadik felek ellenőrzik azok megfelelőségét. Így vége szakad a szabadon kitalált címkék korszakának.

Csak az az állítás maradhat, amit alá is van támasztva

A fenntarthatósági állításokat meg kell indokolni, átlátható és tudományosan megalapozott módon kell alátámasztani. Ezenkívül minden egyes környezetvédelmi állítás megalapozottságát ötévente egy külső szervnek kell ellenőriznie és megerősítenie – azt megelőzően, hogy az állítások reklámkommunikációs kampány elemei lennének. A megerősítés megfelelőségi tanúsítvány formájában történik, amelyet közzé kell tenni.

A környezetbarát szlogen csak azoknak jár, akik valós lépéseket tesznek a fenntarthatóságért

Az olyan homályos kifejezések, mint a „fenntartható” vagy „klímasemleges” csak azokra a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozhatnak, amelyek környezetvédelmi szempontból valóban úttörő szerepet játszanak. Itt szintén a hitelesített minősítések lesznek az irányadók, melyek az összes releváns környezetvédelmi szempontot figyelembe veszik. 

A javaslat még tárgyalás alatt van az Európai Parlamenttel és a tagországokkal, de ha elfogadják a rendelet 2024-ben hatályba lép. A tervezet megvalósítása és kritériumrendszere még számos kérdést hagy maga után, így érdemes kritikusan szemlélni a folyamatot. Mindemellett kíváncsian várjuk a rendelet további alakulását 🙂 

A javaslat itt érhető el magyar nyelven.

Források: Konsument.at, Európai Bizottság A cikket írta: Bányai Klaudia