Az Európai Bizottság ragaszkodik a fenntartható gazdasági növekedést megcélzó stratégiájához, míg egy friss felmérés alapján az éghajlat politikai kutatók körében a zöld növekedés szemlélete már korántsem annyira népszerű.
Zöld növekedés alatt a környezetvédelmi célok és a folyamatos gazdasági növekedés összehangolását értjük, amelynek fontosságát hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szeptember 13-i beszédében. A nagy intézmények, mint a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) támogatják ezt a növekedési stratégiát.
“A növekedés zöldítése szükséges, hatékony és megfizethető”- nyilatkozza a Világbank, de mit gondolnak erről a kutatók?
A világ közel 800 klímapolitikai kutatója körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a magas jövedelmű országokban széles körben szkeptikusak a növekedési koncepcióval szemben, miközben több szakirodalom is érvel amellett, hogy az elv nem életképes és nem is kívánatos. Ehelyett egyre nagyobb teret hódítanak a növekedés elmélete helyett az alternatív paradigmák, köztük a „degrowth” (nem-növekedés) és az „agrowth” (fenntarthatóság fókusz). A megkérdezett szakértők 73%-a ezen két állásponthoz igazodó nézeteket fogalmaztak meg.
Mi a különbség a fenntartható gazdasági növekedés, a “degrowth” és az “agrowth” között?
A „degrowth” szemlélet az anyagi fogyasztás tervezett csökkentését javasolja a gazdag országokban a fenntarthatóbb és igazságosabb társadalmak elérése érdekében. Eközben az „agrowth” egy semleges szemlélet a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, és a GDP ingadozásától függetlenül a fenntarthatóság elérésére összpontosít. Lényegében mindkét álláspont szkeptikusan viszonyul az uralkodó „zöld növekedés” paradigmához.
Hogyan növekedhet a gazdaság a környezet rombolása nélkül, az üvegházhatású gázok kibocsátásnak egyidejű csökkentésével?
Ez lényegében a GDP növekedése és annak káros környezeti hatásai közötti történelmi kapcsolat szétválasztását jelenti. Fontos, hogy a zöld növekedés sikeréhez nem a relatív, hanem az abszolút szétválasztás szükséges. Más szóval, a gazdasági növekedés során a kibocsátásoknak csökkenniük kell, nem pedig csak lassabban növekedniük.
A degrowth nézet megkérdőjelezi, hogy az abszolút szétválasztás globális szinten megvalósítható-e, méghozzá mindezt fokozza, hogy a párizsi klímacélok betartásához gyors ütemű változások szükségesek.
Az agrowth álláspont vegyesebb, középutas nézeteket takar a “szétválasztási” vitával kapcsolatban. Egyesek szerint a megfelelő szakpolitikák mellett a termeléstől való függetlenítés potenciálisan megvalósítható, azonban a hangsúlyt inkább a szakpolitikákra, mint a célokra kellene helyezni, mivel ez az eszközök és a célok összekeverését jelenti. Mások azzal érvelnek, hogy a vita nagyrészt irreleváns, mivel a GDP a társadalmi fejlődés gyenge mutatója, aminek széles körben elismert hiányosságai vannak.
Holisztikusabb párbeszédre van szükség a fenntartható fejlődésről, amely túlmutat a hagyományos zöld növekedés paradigmáján
Bár a felmérésben részt vett kutatók nagy többsége a “degrowth” és az “agrowth” nézőpontok mellett áll az eredmények azt is megmutatták, hogy tudományterülettől és a résztvevők származási országától is függnek a vélemények. A nemzeti jövedelem növekedésével nő a zöld növekedéssel szembeni szkepticizmus. Magasabb jövedelmi szinteken a szakértők egyre inkább támogatták azt az elméletet, miszerint egy bizonyos ponton túl a növekedés társadalmi-környezeti költségei meghaladhatják annak előnyeit. Az egyenlőtlenség és az általános fejlettség szintén befolyásolhatják a zöld növekedéssel kapcsolatos nézeteket.
A “degrowth” és az “agrowth” irányába történő tudományos elmozdulás egyre inkább tükröződik a politikai vitában is. Ezt a folyamatot mutatja az is, hogy hat nemzeti és regionális kormány – Skócia, Új-Zéland, Izland, Wales, Finnország és Kanada – csatlakozott a Wellbeing Economy Governments (WEGo) partnerséghez, melynek elsődleges célja az átállás „egy olyan gazdaságra, amelyet úgy terveztek, hogy az embereket és a bolygót szolgálja, nem pedig fordítva”.
Egyértelmű, hogy a növekedést nem pártoló gazdasági gondolkodás már nem egy marginális, hanem egyre markánsabb álláspont az éghajlatváltozás megoldásán dolgozók körében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy egyes szakértők miért kérdőjelezik meg a zöld növekedés megvalósíthatóságát. A lehetséges alternatívák elemzésére, amelyek a társadalmi jólét szélesebb körű koncepcióira összpontosítanak, nem pedig a GDP-növekedésben való korlátozott gondolkodásra, pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Forrás:
The Conversation. Fordította és szerkesztette: Bányai Klaudia
További információk az OECD Green Growth stratégiájáról: https://www.oecd.org/greengrowth/
További információk a degrowth szemléletről: https://degrowth.info/en