Jégtáblán úszó, csontsovány jegesmedve.
Erdőtűzből mentett, védtelen állatok.
Föld grafikájú gumilabda, amit egy gyerek kéz óvólag tart.
Képek, amelyekkel a környezet és klímakommunikáció kapcsán nap, mint nap találkozhatunk.
De vajon egy elgyötört állat képe, vagy egy gumilabdává degradált Föld bolygó képe mennyire fogja az olvasót/nézőt átgondolásra és cselekvésre ösztönözni?
#mindmeghalunk – cselekvés vagy lefagyás?
Az alábbi címek egy öt perces, véletlenszerű gyűjtés eredményei. Persze találkozhatunk más jellegű megközelítésekkel is, de jellemzően az úgynevezett katasztrofista diskurzus van jelen itthon.
Az oka ennek persze nem túl bonyolult: a szerkesztőségekben, főleg az online szerkesztőségekben, a hírversenyből kiszorulnak a kevésbé sokkoló hírek, így csak azok juthatnak már be a mainstream médiába, amelyekre vélhetően a közönség mindenképpen felkapja a fejét.
- Káosz, erőszak, és oda a kiszámítható középosztálybeli lét – svéd szerző írt erős antiutópiát a klímaválságról
- Nemcsak a hőhullám van itt, hanem a világvége is
- Paolo Giordano író: Nem csak a fiatalok szoronganak a terrorizmus, a Covid, és a klímakatasztrófa miatt
- Már akkora a baj, hogy ha nem változtatunk azonnal, Európa 80-90%-át át kell sorolni más éghajlatba
- Sokkal nagyobb fenyegetést jelent a klímaválság az egészségünkre, mint elsőre gondoltuk volna
- Szó szerint megváltozott a Föld bolygó színe, és ez nagyobb gond, mint hinné
- A „klímabűnözők”, akik egy 17 perces út miatt is magángépen repülnek
- A háború és az infláció mellett itt az újabb krízis, amivel Európának szembe kell néznie
- A háború és az infláció mellett itt az újabb krízis, amivel Európának szembe kell néznie
- Az egészségünk is rámegy a klímaváltozásra
- Emlékszik, hogy a Covid elején legalább a tisztuló levegőnek örülhettünk? Ez mostanra már teljesen a múlté
- Ez a célja a túlélési kézikönyvnek, az ENSZ főtitkára a részleteket is ismertette – a kutatók szerint nagy baj van
Az ilyen jellegű megközelítések pedig semmi mást nem csinálnak, mint teljesen lefagyasztják a közönséget.
Mint nyúl a Lada lámpájának fényében: lefagyás és cselekvésképtelenség lehet a hatása az ilyen jellegű kommunikációnak.
Erős címek, amelyek sokszor inkább clickbait jellegűek, és talán sokan el is olvassák ezeket a szerkesztőségi tartalmakat vagy adott esetben natív tartalmakat, de vajon mi lesz a szövegek, kampányok hatása?
Vagy ha máshogy tesszük fel a kérdést: vajon a kívánt hatást érjük-e el egy adott kampánnyal, szöveggel, képpel?
Vajon komolyan lehet-e venni egy Föld grafikájú gumilabdát?
Megmentenéd vagy belerúgnál, hiszen tulajdonképpen csak egy játék, nem vehető komolyan? Tudunk-e érzelmi kapcsolatot kialakítani egy gumilabdával vagy egy AI rajzolta csodás, de sokszor mégis inkább valószerűtlen természeti képekkel?
Megmozdít-e bennünk bármit egy gyermekrajzra emlékeztető grafika, melyben a Föld bolygó meg van személyesítve, egy hőmérőt tart a szájában, amelyből láthatjuk, hogy lázas és nagyon beteg?
A környezeti és klímakommunikáció egyre több területen és felületen jelenik meg.
A kreatív ötlet sokszor jó, ám a kivitelezéssel mégsem tudja elérni azt a hatást, amire szükség lenne.
Illetve sok esetben az ökológia tudás hiánya viszi félre a kommunikációt, a kampányt, és az észrevétlenül csúszhat bele akár a greenwashing-ba is, még akkor is, ha az eredeti szándék alapvetően jó volt, és benne volt a társadalmi-kulturális változtatás szándéka.
Hogyan lehet kihúzni ennek az ellentmondásnak a méregfogát?
De ha a fenti példák nem tekinthetőek jó megközelítésnek a környezeti- és klímaválság kommunikációjára, akkor mi lehet jó és hatékony egyben?
A környezeti és klímakokommunkáció viszonylag úttörő területnek számít, bár az elmúlt évtizedekben már több komoly kutatás is megjelent a témában.
Milyen diskurzusok vannak jelen napjainkban és melyek azok, amelyeket érdemes és fontos használni. Melyek azok, amelyeket jó lenne mielőbb kikoptani, és talán el is felejteni, ha a hatékony és cselekvésre ösztönző klímakommunikáció lenne a cél.
Kríziskommunikáció, tudománykommunikáció….?
Mielőtt elkezdtem komolyabban klímakommunikációval foglalkozni, sokszor pattogtak a fejemben ezek a kérdések és lehetőségek, de valahogy azt éreztem, egyik sem lehet az egyedüli megoldás.
Tanulmányaim során bizonyítást nyertem a következő elgondolásról: a hatékony klímakommunikáció bár átvesz bizonyos elemeket a kríziskommunikációból, és a tudománykommunikációból, de összességében nem lehet azt mondani, hogy főleg az egyik vagy főleg a másik nyomna nagyobb súllyal a latba.
Egy jó arányérzékkel kikevert mix, melyből nem hiányozhat a szív, és bizony talán az egyik legerősebb ütőkártya: a jó öreg storytelling.
Történetek, tények, megoldások, jó gyakorlatok – a bevonódás megteremtése lenne az előnyös a kipipálandó kötelező gyakorlatok helyett.
Az általam vezetett workshopokon ezeket a – kutatási eredményekre alapozott – összefüggéseket szeretném megmutatni annak érdekében, hogy ezt a tudást mindenki a saját területére alkalmazhassa, a témája újragondolására késztesse és beépíthesse a kommunikációjába.
Szerző: Nagy Réka