Mérföldkőhöz érkeztünk, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított több ásványvíz- és üdítőital forgalmazóval szemben a PET palackjaikon és kommunikációjukban használt zöld üzeneteik kapcsán. Ezért mi is ünneplünk egy kicsit, mert nem hiába küzdünk évek óta a megtévesztő, a kereskedelmi kommunikációban zöldnek mondott kijelentések ellen, amelyek számos kampányban és terméken láthatóak. „Állatorvosi lovunk” az ásványvizek és üdítőitalok marketingje, amelyek félrevezető állításokkal ösztönzik az egyszerhasználatos PET palackok vásárlására a vevőket, olyan környezeti előnyöket állítva, amelyek feltehetőleg megalapozatlanok.

A GVH most vizsgálja a „SZÁLLJ BE A KÖRFORGÁSBA” „100%-BAN ÚJRAHASZOSÍTHATÓ” „HASZNOSÍTS ÚJRA 100%-BAN ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ PET-PALACK VAGYOK” kijelentéseket, amelyek a Szentkirályi Magyarország Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. és a Fonte Viva Kft. termékeinek címkéin és kommunikációjában jelentek meg,

A megtévesztő, zöldnek mondott kommunikáció alapvető problémáiról már számtalan írás jelent meg az oldalunkon, így a fent említett szlogenek elemzésére most nem térünk ki. Nézzünk most kicsit jobban a PET és rPET palackok fenekére, mi is a gond velük? 

Az újrahasznosított PET (rPET) alkalmazása fontos lépés a műanyaghulladék csökkentésében, de számos kihívása és még megoldatlan korlátja van jelenleg. 

Itt a nagytotál:

Mi az alapvető baj a PET újrahasznosítással?

Az újrahasznosítással az elsődleges és legfontosabb probléma az, hogy a csővégi megoldások közé tartozik: tehát már a kialakult problémát próbálja megoldani, és nem foglalkozik a helyzet gyökerével, vagyis a túlzott mennyiségű csomagolóanyag használattal. Olyan ez  pont, mint amikor a fájó fogra marékszám kapdossuk be a fájdalomcsillapítókat, de nem vagyunk hajlandóak szembenézni a ténnyel, hogy a probléma akkor fog csak eltűnni/megszűnni, ha fogorvoshoz fordulunk, és elfogadjuk a javasolt terápiát.


De egyelőre messze nem itt tartunk a PET palackok esetében, íme egy adat a közelmúltból:

„Az Európai Unió jelenlegi 27 tagállamában az elmúlt közel két évtizedben a 2,5-szeresére növekedett az évente gyártott PET-palackok száma. Egy európai 2003-ban átlagosan még csak minden harmadik nap használt el egy műanyag palackot, 2019-ben viszont már hetente csak egy nap nem használt el egy ilyen egyszer használatos csomagolást.”

Magyar adatok:


Forrás: https://g7.hu/adat/20210818/nem-a-pet-palack-a-fogonosz-de-tul-sokat-es-rosszul-hasznaljuk/

Hiába állnak rendelkezésre adatok azzal kapcsolatban, hogy a műanyagszennyezés milyen mértékű probléma ma a világban, és milyen további kockázatai vannak a túlzott gyártásnak és használatnak – a mindent elárasztó szennyezésen, és mikroműanyag-szennyezésen túl, például a felmelegedés gyorsítása, amit most azért az egymást követő hőhullámokban szó szerint a bőrünkön érezhetünk – a fogyasztásuk, használatuk továbbra is növekvő tendenciát mutat.
Ezzel a tendenciával a jelenleg ismert újrahasznosítási módszerek és rendszerek képtelenek elbírni, az egyetlen etikus és felelős megközelítés nem az újrahasznosítás délibábjával kecsegtető hitegetés – azaz greenwashing – hanem a például az ásványvizekkel kapcsolatos attitűdváltás támogatása és szorgalmazása lenne.

Végtelenül egyszerűen: a valóban etikus hozzáállás a csomagolásmentes víz és egyéb italok, valamint az  azokat kiszolgáló technológiák népszerűsítése lenne.

  1. A PET-palackok újrahasznosítása: Mennyire hatékony?

Az újrahasznosítás során a PET (polietilén-tereftalát) molekulaláncai megrövidülnek, ami a termék minőségének romlásához vezet, tehát az újrahasznosított PET-ből készült termékek kevésbé lesznek átlátszóak, erősek és tartósak, mint az eredeti palackok. A PET palackok minősége fokozatosan romlik az újrahasznosítási ciklusok során, és egy bizonyos ponton már nem alkalmasak új palackok gyártására, csak alacsonyabb minőségű termékek, például töltőanyagok vagy rostok előállítására.

  1. A PET-palackok újrahasznosításának korlátai

Az újrahasznosított PET-be (rPET) különböző szennyeződések kerülhetnek, amelyek rontják a termék minőségét és korlátozzák annak felhasználhatóságát. Ez különösen problémás az élelmiszeripari alkalmazások esetében, ahol a termékek biztonsága és minősége kritikus fontosságú.

  1. Messze a valódi körforgástól


Európai szinten átlagosan 17%-ban tartalmaznak a PET palackok rPET-et. 
Így az adott palack kis eséllyel lesz újra palack, jobb esetben értékcsökkentő újrahasznosítás során – ezt nevezzük downcycling-nak – még a körforgásban maradhat,   java viszont a szemétben és jellemzően a hulladékégetőben végzi – még tovább melegítve a légkört. Not funny. 


  1. Gazdasági és infrastrukturális kihívások

Az újrahasznosítás költséges folyamat, és nem mindig gazdaságosan megvalósítható, különösen akkor, ha a gyűjtés és a szétválogatás nem megfelelően történik. A folyamat további akadálya a címkék és ragaszóanyagok eltávolításának nehézségei. Mindez növeli az újrahasznosítás költségeit, s akkor még a konkurenciáról nem is beszéltünk:  A szűz műanyag ára jelenleg olcsóbb az újrahasznosított műanyagnál – melyet  az olaj ára is jelentősen befolyásol: minél olcsóbb, az olaj annál inkább ellehetetleníti a jóval költségesebb rPET számára, hogy versenyképes legyen az elsődleges gyártásból származó műanyaggal szemben. 

  1. Mikroműanyag-probléma

Nemzetközi tanulmányok szerint éves szinten akár 90.000-120.000 mikroműanyagot is lenyelhetünk, ha palackozott vizet iszunk.Bár a csapvíz minősége sok esetben vitatott, de az is tudható, hogy jóval kevesebb mikroműanyag, 4.000-6.000 darab található benne.

Magyarországon a csapvíz minősége bőven az iható kategóriába tartozik, ugyanakkor sajnálatos módon elsősorban a csőhálózat állapota fogja meghatározni, hogy pontosan milyen minőségű lesz az a víz, ami a poharunkba kerül.

A PET újrahasznosítása abban az esetben lehet reálisnak mondható, ha nagyon komoly attitűdváltás is megvalósul a visszaváltásos rendszerek megjelenése mellett. Az etikus kommunikációnak egyik fontos feladata lehet ennek az attitűdváltásnak a katalizálása, támogatása.

Ez kritikus mértékben függ a tisztább anyaggyűjtéstől, például kötelező visszaváltási rendszerek révén, valamint a gazdaságilag és környezetileg életképes kémiai újrahasznosítási megoldások kifejlesztésétől. Bár egyes vállalatok vastagabb palackokkal ellátott újratölthető PET-rendszereket vizsgálnak potenciális stratégiaként környezeti lábnyomuk csökkentésére, a műanyagok újrafelhasználása problémás lehet a sterilizálási kérdések és a szennyeződések felhalmozódása miatt. Ezen felül ezek a palackok továbbra is ugyanazokkal a rendszerszintű újrahasznosítási problémákkal szembesülnek élettartamuk végén.

Mi a megoldás?

A PET-palackok újrahasznosítása fontos és elengedhetetlen része a hulladék csökkentésének, de jelenleg messze nem tökéletes megoldás. A minőségromlás és a szennyeződések miatt a PET-palackok csak korlátozott számú alkalommal újrahasznosíthatók. Illetve amíg a fogyasztói szokások nem változnak ezen a téren, és marad a palackok használatának növekvő tendenciája inkább csak sziszifuszi csapda, és hamis megnyugvás.

A legjobb megoldás a hulladék keletkezésének megelőzése, azaz amikor csak tudjuk, kerüljük a csomagolt termékek vásárlását. 

Ha erre épp nincsen lehetőségünk keressük az alu, vagy üveges csomagolásokat. Utóbbiak visszaforgatása is energiát igényel természetesen, de jobb alternatívának bizonyulnak az egyszerhasználatos műanyaggal szemben. 

Az alumínium, mint csomagolóanyag, nemcsak újrahasznosíthatósági tulajdonságai miatt jó választás, de önmagában is értéket képvisel (magyarul piaci ára van), ami a műanyagról nem mondható el. Előbbinek is köszönhető, hogy a valaha gyártott alumínium 75%-a ma is forgalomban van, utóbbinak pedig, hogy a WWF jelentése szerint évente 600 ezer tonna műanyag hulladék landol a csak a Földközi-tengerben.

Az etikus, zöldkommunikáció által is támogatott általános attitűdváltás hozzájárulhat a probléma megoldásához, amelyhez a szabályozási környezet szigorúbb fellépése is elengedhetetlen. A palackokra való igény csökkentése kulcsfontosságú a jövő szempontjából. Láthatjuk, a dolgok jelenlegi állása szerint körforgásos PET újrahasznosítás nem létezik. Bármilyen erre való utalás a fogyasztó szándékos megtévesztése. Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét.

A cikket Bányai Klaudia, Nagy Réka, Paul Ágnes és Vér Balázs készítették